Ugrás a fő tartalomra

Maradtam addig


Elfüggönyzött elmepalota-mélyből,

Oroszlán-szívből

Nemes nyelvű, holtan szóló,

Szimbólumokba fércelt (úgy,

Hogy régi korok árny-tintája foltot hagyott a szürke papíron),

Címeres-címzetlen

Levelet küldeni

Egy döglött postagalambbal.

Érdekes gondolat kife-lépve.

Oroszrulett-logika:

Lehet-e?

Mered-e?

Éred-e?

 

Lehet. Ha leengedted, eltalált ott a küszöbön.

Mintha egy olajágat pecsételtél volna hozzá.

Címkék:

Megjegyzések

  1. Theodora2021. augusztus 3. 13:14

    Jaj, drága Mad, olyan jó visszatérni az oldaladra az elmúlt napokban.
    Valóban erőteljes Rupi Kaur beütése van ezeknek az alkotásoknak, de számomra mégis valahogy többet adsz, mint ő. Talán csak a hangulat, vagy akár, ahogy leírsz egy-két dolgot. Jól esik a szememnek és a lelkemnek egyaránt.
    Köszönöm az élményt!

    Theo

    VálaszTörlés
  2. Mad2021. augusztus 7. 14:58

    Kedves Theo: Azért egy borzasztóan jóleső dolog, hogy Rupi Kaurnál kicsivel többet adnak a soraim számodra; bevallom, ez a Rupi Kaur-Hagyaték elnevezés kissé cinikus célozgatással jött a részemről, nem igazán vagyok oda az alkotó munkáiért, és mivel magamról mindig is azt vallottam, hogy nem tudok verset írni, innen jött az "összehasonlítási alap". :"D

    Mindenesetre nagyon szépen köszönöm a pozitív visszajelzést, nagyon örülök, hogy ilyen élményeket képes adni neked ez a piciny blog, meg ez a néhány írásocska. :"3

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

... akarsz, akarsz-e játszani halált?

  Rekviem az elmúlásért, rekviem az emlékekért, rekviem egy halott YouTube-csatornáért. az angol verzió itt elérhető [  muzsika-válogatás  ] ↻      ◁     ||     ▷       ↺ … akarsz, akarsz-e játszani halált? Tempus narrabo. ⴵ ⴵ Te ██████ Félek ⴵ ⴵ Éjfélig, hajnali háromig, reggel kilencig hét perc számol vissza. Mennyi, de mennyi homokszem. Egyszer volt, hol nem volt, ezek ketten meg kint fekszenek a sivatagban. (És máshol is vannak, máshogy, ugyanakkor, együtt . Ez még nem lényeges, és már nem is lesz igazán az.)  Kint fekszenek a sivatagban, ahol a csillagok a legragyogóbban mutatják mesterségesen húzott mintáikat meg a közöttük húzódó semmisséget, és ahol a csontok évszázadokig (csak néhány szívdübbenés, csak néhány óra-kattogás) rejtőzhetnek nyugalomban a mélyben.  Kint fekszenek a sivatagban, és ez pontosan olyan kényelmetlen, mint amilyennek hangzik.  – Meg klisés egy kicsit. Nem teljes...
Megjegyzés küldése
Érdekel

terem.

enyém a szoba, és annak közepe. a port más hagyta ott, tudom. felkavarom. már tüzetesen ismerem, talán csak ezt. enyém. a szövet, a homok, a hámsejt - (tudom, hogy a mienk, a mienk.) az én döntésem, hogy ezekre a szemcsékre építem magamat. döntésem, hogy saját az összes szoba, ami belőle alkotódik, és saját a meleg gyertya-világ bent. (enyém-enyém-enyém.)   nem tudom, mit választanak el a falak. nem tudom, honnan jön a lehelet, ami aztán a gyertyákat elfújja. (enyém volt? tied? a sokadik sóhaj a mienk.)
4 megjegyzés
Érdekel

ki-fogások

Azért tette, mert hősként felülkerekedett a sötét tenger-tömegen. Azért tette, mert a lélegzetét visszatartotta; micsoda kivételes türelem. Azért tette, mert távolabb, a dübörgő nyílt vízen felbukkant a nagykapás hirtelen. Azért tette, mert az ő személyét pontosan egy ilyen szenzációs trófea illette meg. Azért tette, mert a pompás példány szikrázott a tompa fényben, mint a Sors drága kegye.   Jutalma.   Azért tette, mert úgy csábította a hát ezüstös csillogása; flitter-pikkely. Azért tette, mert mikor felé meredt a természet hegyes kis tűfoga: micsoda próbatétel. Azért tette, mert ugyan, ki is akadt ficánkolva horogra? Ki tehet róla; hát ráharapott a kicsike. Azért tette, mert miért ne. A hal amúgy is csak némán tátogott ( nem, nem, nem ).   Ezért tette. Kiérdemelte .   A horgász összeszedelődzködött, azzal elsuhant. A parton hagyva hosszan vergődött a kis csuka. Aztán megfulladt .
2 megjegyzés
Érdekel