Ugrás a fő tartalomra

Maradtam addig


Elfüggönyzött elmepalota-mélyből,

Oroszlán-szívből

Nemes nyelvű, holtan szóló,

Szimbólumokba fércelt (úgy,

Hogy régi korok árny-tintája foltot hagyott a szürke papíron),

Címeres-címzetlen

Levelet küldeni

Egy döglött postagalambbal.

Érdekes gondolat kife-lépve.

Oroszrulett-logika:

Lehet-e?

Mered-e?

Éred-e?

 

Lehet. Ha leengedted, eltalált ott a küszöbön.

Mintha egy olajágat pecsételtél volna hozzá.

Megjegyzések

  1. Jaj, drága Mad, olyan jó visszatérni az oldaladra az elmúlt napokban.
    Valóban erőteljes Rupi Kaur beütése van ezeknek az alkotásoknak, de számomra mégis valahogy többet adsz, mint ő. Talán csak a hangulat, vagy akár, ahogy leírsz egy-két dolgot. Jól esik a szememnek és a lelkemnek egyaránt.
    Köszönöm az élményt!

    Theo

    VálaszTörlés
  2. Kedves Theo: Azért egy borzasztóan jóleső dolog, hogy Rupi Kaurnál kicsivel többet adnak a soraim számodra; bevallom, ez a Rupi Kaur-Hagyaték elnevezés kissé cinikus célozgatással jött a részemről, nem igazán vagyok oda az alkotó munkáiért, és mivel magamról mindig is azt vallottam, hogy nem tudok verset írni, innen jött az "összehasonlítási alap". :"D

    Mindenesetre nagyon szépen köszönöm a pozitív visszajelzést, nagyon örülök, hogy ilyen élményeket képes adni neked ez a piciny blog, meg ez a néhány írásocska. :"3

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Macskakő-kerengő

Fanninak Ha idetaláltál, hali. Ez lenne a " Valami keratív " része az ajándékodnak, ami technikailag hazugság, mert ennek a pár sornak itt lent semmi értelme, csak derengő vibe-futamok lepötyögve, amíg szólt az aljas módon ellopott zenéd. Remélem, azért talán lelsz ebben a nem sokban némi... Valamit . Boldog Karácsonyt! ✨ Ad Notam: [  Vártalak / Tárkány Művek  ] ↻      ◁     ||     ▷       ↺ Válogatás az utca-tánc etikettjéből: Légy kedves a partnereddel. Könnyeden ajánld fel a karod a kirakat-üvegnek, kocogtasd meg a troli-ajtót - vigyázat, az ajtók csapódnak! - és ha pocsolya-fodorra lépnél, semmi baj, nevessetek egyet rajta. Megérdemlitek a könnyed kacajt, könnyedet, mint egy szombat éjszakai álom. Hiszen semmiség történt. A kezdőlépés nehéz, rá kell készülni, a beton-táncparkett ijesztő, a várakozás meg olajfoltos buborék, de ha már lépned kell - mert lépned kell -, akkor az legyen nehéz . Pukk . Hadd vis...

terem.

enyém a szoba, és annak közepe. a port más hagyta ott, tudom. felkavarom. már tüzetesen ismerem, talán csak ezt. enyém. a szövet, a homok, a hámsejt - (tudom, hogy a mienk, a mienk.) az én döntésem, hogy ezekre a szemcsékre építem magamat. döntésem, hogy saját az összes szoba, ami belőle alkotódik, és saját a meleg gyertya-világ bent. (enyém-enyém-enyém.)   nem tudom, mit választanak el a falak. nem tudom, honnan jön a lehelet, ami aztán a gyertyákat elfújja. (enyém volt? tied? a sokadik sóhaj a mienk.)

ki-fogások

Azért tette, mert hősként felülkerekedett a sötét tenger-tömegen. Azért tette, mert a lélegzetét visszatartotta; micsoda kivételes türelem. Azért tette, mert távolabb, a dübörgő nyílt vízen felbukkant a nagykapás hirtelen. Azért tette, mert az ő személyét pontosan egy ilyen szenzációs trófea illette meg. Azért tette, mert a pompás példány szikrázott a tompa fényben, mint a Sors drága kegye.   Jutalma.   Azért tette, mert úgy csábította a hát ezüstös csillogása; flitter-pikkely. Azért tette, mert mikor felé meredt a természet hegyes kis tűfoga: micsoda próbatétel. Azért tette, mert ugyan, ki is akadt ficánkolva horogra? Ki tehet róla; hát ráharapott a kicsike. Azért tette, mert miért ne. A hal amúgy is csak némán tátogott ( nem, nem, nem ).   Ezért tette. Kiérdemelte .   A horgász összeszedelődzködött, azzal elsuhant. A parton hagyva hosszan vergődött a kis csuka. Aztán megfulladt .